HUN   / ENG  

ABOUT US

The Section is a form of society for Hungarian professionals and those who are interested in radiation protection, committed to the safe, efficient and professional use of ionising radiation and nuclear energy.

NEWS

XLIVth Radiation Protection Training Course

Between 16-18 (Tuesday-Thursday) April, 2019 in Hajdúszoboszló, the Roland Eötvös Physical Society’s Health Physics Section will organise its XLIVth Radiation Protection Training Course.

2022 European IRPA conference in Budapest!!!

Hungary will host the 6th European IRPA conference in 2022.

XX. Conference of the HSMP

The Hungarian Society for Medical Physics has held its 20th conference in Székesfehérvár.

XLIII Radiation Protection Training Course

The XLIII. Radiation Protection Training Course of the Roland Eötvös Physical Society’s Health Physics Section was held in Hajdúszoboszló between the 17th and 19th of April, 2018.

About us

The Section is an association of Hungarian professionals whom are either working with radiation protection or practice it on a daily basis during their course of work, committed to the safe use of ionising radiation and nuclear energy.


The Hungarian IRPA AS (http://elftsv.hu/) would like to host the European IRPA (International Radiation Protection Association) in 2022. The name of the Hungarian IRPA AS is The Health Physics Section of the Roland Eötvös Physical Society (ELFT). ELFT was founded in March of the year of 1962. Our Section was one of the founding Societies at the first IRPA Congress, which was held in Rome from 5-10 September 1966. The IRPA Second European Congress on Radiation Protection was the next, entirely international meeting, organized by the Section in Budapest in the period of 3–5 May 1972. From 22 to 27 August 1999 Budapest hosted the meeting entitled „IRPA Regional Congress on Radiation Protection in Central Europe”. (27 countries, 200 participants, 141 oral and poster presentations).


SCIENTIFIC ACTIVITY OF THE HUNGARIAN SOCIETY MEMBERS: Dosimetry, Nuclear safety analysis, Environmental impact assessment, Radiation chemistry, Radioactive waste management, Decommissioning, Low dose risk calculation, Radon measurement, Atmospheric dispersion calculations, Estimations and prediction of public dose rates, Activity dispersion calculations for surface waters, food-chain modelling, Biological samples analyses, Security of nuclear and other radioactive materials, Emergency response, Monte Carlo methods, Equipment development for nuclear power applications, Medical physics, Radiation protection of radiotherapy, In-situ measurement, Chemical decontamination techniques, Radiological assessment of drinking-, mineral- and spring-water.




Organisational and operational rules
Management
List of members
Our Honoured

EVENTS

image alt

2019 XLIV. Radiation Protection Training of the ELFT Health Physics Section, a regular annual meeting of the society, where professionals exchange their ideas and report on previous years’ events

image alt

2018 Radiation Protection Santa, the annual meeting of the ELFT Health Physics Section

image alt

April 17-19 2018 XLIII. Radiation Protection Training Course Hajdúszoboszló

image alt

December 6, 2017. Radiation Protection Santa, the annual meeting of the ELFT Health Physics Section organised this event at the Hungarian Atomic Energy Agency’s premises

image alt

25-27 April 2017. Radiation Protection Training, Hajdúszoboszló

image alt

April 26-28 2016. XLI. Radiation Protection Training Course Hajdúszoboszló

image alt

On the 5th of December, 2016, the Health Physics Section of the ELFT has held its annual Radiation Protection Santa

PUBLICATIONS

  • Newsray

The informative magazine of the Health Physics Section Issued quarterly. ISSN 1417-8257

Publisher: Tibor Bujtás, president of the Section
Editors: Sándor Deme, Zsolt Déri and István C. Szabó (corresponding editor)




  • SVonline
SVonline

CONTACT

About the Health Physics Section:
info@elftsv.hu
The management of the Section: Read More
On-line membership form: Read More
Facebook

Regulations

A lenti joganyagok a 2018.05.14-ei állapotok szerint relevánsak, de nem teljes körűek:

Joganyag száma Megnevezése
1996. évi CXVI.törvény az atomenergiáról
167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről
190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről
487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről
489/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet a lakosság természetes és mesterséges eredetű sugárterhelését meghatározó környezeti sugárzási helyzet ellenőrzési rendjéről és a kötelezően mérendő mennyiségek köréről
490/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet a hiányzó, a talált, valamint a lefoglalt nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos bejelentésekről és intézkedésekről, továbbá a nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos egyéb bejelentést követő intézkedésekről
16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
7/2007. (III. 6.) IRM rendelet a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályairól
11/2010. (III. 4.) KHEM rendelet a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatásról
4/2016. (III. 5.) NFM rendelet az Országos Atomenergia Hivatal egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról.

FAQ

Mi a sugárvédelem?
Minden olyan tevékenység alatt, ami arra szolgál, hogy kevesebb ionizáló (káros) sugárzást kapjon az ember.

Mit jelent az, hogy ionizáló sugárzás?
A mindennapi életben sokféle sugárzással találkozhatunk. A sugárzás nem egyéb, mint egyfajta energiaközlés. Ezeket úgy is csoportosíthatjuk, hogy:
- Nem ionizáló sugárzásoknak nevezzük azokat a sugárzásokat amelyeknek az energiája nem elégséges ahhoz, hogy az anyagokat alkotó atomokat gerjessze. Ilyen például a napsugárzás, minden látható fény, illetve a rádióhullámok, valamint minden más nagyfrekvenciájú rádióhullám amit rádiózáshoz, telefonáláshoz, valamint a vezeték-nélküli internetezéshez is használunk.
- Az ionizáló sugárzások közé olyan sugárzásokat sorolhatunk, amelyek az anyaggal találkozva ionizáció formájában lépnek azzal kölcsönhatásba. Az ionizáció során az atomok töltését megváltoztatják, azokat gerjesztik. E jelenség sokféleképpen hasznosítható, de veszélyes is lehet.

Mi bocsáthat ki ionizáló sugárzást?
Léteznek úgynevezett radioaktív anyagok, amelyek önmaguktól is képesek ionizáló sugárzást kibocsátani. Ezek lehetnek természetes és mesterséges eredetűek, illetve készülnek olyan gépek is, amelyek csak akkor bocsátanak ki ionizáló sugárzást, ha azokra nagyfeszültséget kapcsolnak. A világűrből a különböző égitestek által kibocsátott sugárzások is elérik a bolygónkat.

A sugárzás állandóan ér minket?
Igen. A világűrből érkező ún. kozmikus sugárzás, valamint a talajból, épületekből származó sugárzás folyamatosan ér minket. Ezek mértéke változik, azonban olyan kismértékű, hogy nem okoznak betegséget. A mindennapok során minket érő ionizáló sugárzások összességét háttérsugárzásnak vagy természetes háttérsugárzásnak is nevezzük.

Mennyi sugárzás káros?
Ez nagyon sok tényezőtől függ. Minden ember másként reagál a sugárzásra, illetve a hatása változik attól függően, hogy a sugárzásoknak mely fajtája éri az emberi szervezetet, illetve a forrása azon kívül vagy azon belül található-e. Nem mindegy tehát, hogy egy radioaktív anyag környezetében tartózkodunk vagy azt lenyeljük, belélegezzük. Az is sokat számít, hogy a besugárzáskor ért-e már minket sugárzás korábban, milyen az egészségi állapotunk, illetve milyen korban járunk. Egy adott idő alatt a minket érő sugárzás mennyiségét a dózissal jellemezzük. (Egy év alatt a természetes forrásokból adódó háttérsugárzás dózisa Magyarországon, személyenként kb. 2,4 mSv - millisievert.) A sugárbiológusok és más kutatók ma is vizsgálják, hogy a sugárzásnak mely dózisa az ami már kimutathatóan betegséget okoz. A halált okozó dózis kb. négy nagyságrenddel haladja meg a természetes háttérsugárzás hazai, éves mértékét.

Veszélyes az ionizáló sugárzás?
A legjobb válasz talán az „attól függ”. Amennyiben a sugárzás hordozta veszély mértékét megismerjük és a megfelelő módon védekezünk ellene, akkor nem. Ha gondatlanul bánunk a sugárzás forrásával vagy figyelmen kívül hagyjuk a biztonságra vonatkozó szabályokat, akkor jelenthet veszélyt. Egy jó példa erre talán a benzinkutak esete, ahol tűz- és robbanásveszélyes anyagokhoz lehet hozzájutni és nagyon elterjedtek. Mégis, a biztonsági előírások betartásával megakadályozhatóak a balesetek és a katasztrófák.

Az ionizáló sugárzás betegségeket okozhat, de mégis milyen hatása lehet?
Az ionizáló sugárzás roncsoló hatásának köszönhetően a sejtek nem megfelelően kezdenek el működni, illetve amikor új sejtek jönnek létre, azok hibásak lehetnek. Ezeket a szervezet fel tudja ismerni és kijavíthatja, de előfordulhat az elszenvedett dózistól függő mértékben, hogy már nem képes arra és később e hatások maradandóak lesznek, tehát daganatok alakulnak ki vagy genetikai betegségek jelennek meg. A nagyon nagy dózisú, rövid idő alatt történt besugárzások sugárbetegséget okozhatnak, amely gyors lefolyású, de nincsenek sajátos tünetei.

Miért nem használnak más megoldásokat az ionizáló sugárzás helyett ha veszélyes lehet?
Az ionizáló sugárzások sok területen segítik az életünket. Ennek segítségével tehetjük láthatóvá az egyébként láthatatlant az élet szinte minden területén, nyomon követhetjük az emberi szervezet működését, meghatározhatjuk egyes anyagok nagyon pontos összetételét, korát vagy éppen villamos áramot termelhetünk a segítségével.

Milyen fajtájú ionizáló sugárzások vannak?
A leggyakrabban csak alfa- (α), béta- (β) vagy gamma-sugárzásról (γ) beszélünk. Ezeken kívül még ismerjük a röntgensugárzásokat is, amelyek természetüket tekintve teljesen megegyeznek a gamma-sugárzásokkal, hiszen ugyanolyan fotonok, de forrásuk eltérő. A fentieken kívül számtalan különféle részecske és atom is lehet a sugárzásban a közvetítő, vagy energiát átadó.

Hogyan kell az ionizáló sugárzás ellen védekezni?
Ahogy a túl sok napsugárzás sem tesz jót, úgy a túl sok ionizáló sugárzás sem egészséges. Ha ismerjük a sugárzás fajtáját, az segíthet a védekezésben is. A legegyszerűbb módja a védekezésnek ha nem tesszük ki magunkat a sugárzásnak, attól a lehető legtávolabb maradunk. Ezt távolságvédelemnek is nevezik. Aki rövidebb ideig tartózkodik a sugárzás forrása környezetében, azt csak kisebb dózisú sugárzás éri - idővédelem. A fenti módszerek nem minden alkalommal használhatóak, de árnyékolásokat elhelyezhetünk a sugárzás forrása és magunk között. A hatékony védelem érdekében persze tudnunk kell, hogy mi ellen kell védekezni, így ennek megfelelően kell az adott árnyékolás anyagát és vastagságát megválasztani. Például a röntgensugárzás ellen nagyon hatékony védelmet nyújt az ólom, mert nagy a sűrűsége és a rendszáma.
A fenti módszerek együttes, kombinált alkalmazásával valósítható meg a sugárvédelem, de figyelembe kell venni, hogy nem minden esetben használható mindegyik módszer, mert az adott árnyékolás nem mozgatható vagy éppen nem hagyható magára a beteg egy vizsgálat alatt.

Hogyan érzékelhető a sugárzás?
Sajnos semmilyen emberi érzékszerv nincs amivel lenne lehetőség a sugárzás érzékelésére. Az érzékelést csak műszerek segítségével oldhatjuk meg.

Bárki szabadon használhat ionizáló sugárzást kibocsátó berendezést vagy radioaktív anyagokat?
Nem. A sugárzás kibocsátására alkalmas berendezések és a radioaktív anyagok birtoklása is engedélyhez kötött. Mivel a földkéregben, az emberi szervezetben és gyakorlatilag mindenütt körülöttünk jelen van a természetes háttérsugárzás, ezért van egy küszöbérték az egyes radioaktív anyagok aktivitásának mértékére, amely felett már engedélyhez kötött a felhasználásuk.

A sugárzás fertőző?
Nem. A sugárzást úgy képzelhetjük el, hogy a radioaktív anyagból vagy egy megfelelő berendezésből távozik és energiát közöl a besugárzott anyaggal, mintával vagy emberi szövetekkel. Ezekben az esetekben a besugárzott anyag nem lesz maga is sugárzó vagy radioaktív. Ha az emberi szervezetet nagy dózis éri, akkor az adott személy válhat sugárbeteggé, de ha nem került a szervezetébe a radioaktív anyag, akkor nem jelent semmilyen veszélyt a környezetében tartózkodókra. A radioaktív anyagok, úgymint bármely természetes anyag, porként vagy más szilárd, vagy cseppfolyós, ritkábban gáznemű formában előfordulhatnak. Ha egy adott terület vagy személy radioaktív anyaggal szennyeződik, akkor maga az anyag sugárzik míg attól meg nem válik a személy vagy az adott területet nem tisztítják meg attól. E személyek és helyek tehát nem lesznek fertőzőek.