GYIK Sugárvédelem mindenkinek
Mi a sugárvédelem?
Minden olyan tevékenység alatt, ami arra szolgál, hogy kevesebb ionizáló (káros) sugárzást kapjon az ember.
Mit jelent az, hogy ionizáló sugárzás?
A mindennapi életben sokféle sugárzással találkozhatunk. A sugárzás nem egyéb, mint egyfajta energiaközlés. Ezeket úgy is csoportosíthatjuk, hogy:
- Nem ionizáló sugárzásoknak nevezzük azokat a sugárzásokat amelyeknek az energiája nem elégséges ahhoz, hogy az anyagokat alkotó atomokat gerjessze. Ilyen például a napsugárzás, minden látható fény, illetve a rádióhullámok, valamint minden más nagyfrekvenciájú rádióhullám amit rádiózáshoz, telefonáláshoz, valamint a vezeték-nélküli internetezéshez is használunk.
- Az ionizáló sugárzások közé olyan sugárzásokat sorolhatunk, amelyek az anyaggal találkozva ionizáció formájában lépnek azzal kölcsönhatásba. Az ionizáció során az atomok töltését megváltoztatják, azokat gerjesztik. E jelenség sokféleképpen hasznosítható, de veszélyes is lehet.
Mi bocsáthat ki ionizáló sugárzást?
Léteznek úgynevezett radioaktív anyagok, amelyek önmaguktól is képesek ionizáló sugárzást kibocsátani. Ezek lehetnek természetes és mesterséges eredetűek, illetve készülnek olyan gépek is, amelyek csak akkor bocsátanak ki ionizáló sugárzást, ha azokra nagyfeszültséget kapcsolnak. A világűrből a különböző égitestek által kibocsátott sugárzások is elérik a bolygónkat.
A sugárzás állandóan ér minket?
Igen. A világűrből érkező ún. kozmikus sugárzás, valamint a talajból, épületekből származó sugárzás folyamatosan ér minket. Ezek mértéke változik, azonban olyan kismértékű, hogy nem okoznak betegséget. A mindennapok során minket érő ionizáló sugárzások összességét háttérsugárzásnak vagy természetes háttérsugárzásnak is nevezzük.
Mennyi sugárzás káros?
Ez nagyon sok tényezőtől függ. Minden ember másként reagál a sugárzásra, illetve a hatása változik attól függően, hogy a sugárzásoknak mely fajtája éri az emberi szervezetet, illetve a forrása azon kívül vagy azon belül található-e. Nem mindegy tehát, hogy egy radioaktív anyag környezetében tartózkodunk vagy azt lenyeljük, belélegezzük. Az is sokat számít, hogy a besugárzáskor ért-e már minket sugárzás korábban, milyen az egészségi állapotunk, illetve milyen korban járunk. Egy adott idő alatt a minket érő sugárzás mennyiségét a dózissal jellemezzük. (Egy év alatt a természetes forrásokból adódó háttérsugárzás dózisa Magyarországon, személyenként kb. 2,4 mSv - millisievert.) A sugárbiológusok és más kutatók ma is vizsgálják, hogy a sugárzásnak mely dózisa az ami már kimutathatóan betegséget okoz. A halált okozó dózis kb. négy nagyságrenddel haladja meg a természetes háttérsugárzás hazai, éves mértékét.
Veszélyes az ionizáló sugárzás?
A legjobb válasz talán az „attól függ”. Amennyiben a sugárzás hordozta veszély mértékét megismerjük és a megfelelő módon védekezünk ellene, akkor nem. Ha gondatlanul bánunk a sugárzás forrásával vagy figyelmen kívül hagyjuk a biztonságra vonatkozó szabályokat, akkor jelenthet veszélyt. Egy jó példa erre talán a benzinkutak esete, ahol tűz- és robbanásveszélyes anyagokhoz lehet hozzájutni és nagyon elterjedtek. Mégis, a biztonsági előírások betartásával megakadályozhatóak a balesetek és a katasztrófák.
Az ionizáló sugárzás betegségeket okozhat, de mégis milyen hatása lehet?
Az ionizáló sugárzás roncsoló hatásának köszönhetően a sejtek nem megfelelően kezdenek el működni, illetve amikor új sejtek jönnek létre, azok hibásak lehetnek. Ezeket a szervezet fel tudja ismerni és kijavíthatja, de előfordulhat az elszenvedett dózistól függő mértékben, hogy már nem képes arra és később e hatások maradandóak lesznek, tehát daganatok alakulnak ki vagy genetikai betegségek jelennek meg. A nagyon nagy dózisú, rövid idő alatt történt besugárzások sugárbetegséget okozhatnak, amely gyors lefolyású, de nincsenek sajátos tünetei.
Miért nem használnak más megoldásokat az ionizáló sugárzás helyett ha veszélyes lehet?
Az ionizáló sugárzások sok területen segítik az életünket. Ennek segítségével tehetjük láthatóvá az egyébként láthatatlant az élet szinte minden területén, nyomon követhetjük az emberi szervezet működését, meghatározhatjuk egyes anyagok nagyon pontos összetételét, korát vagy éppen villamos áramot termelhetünk a segítségével.
Milyen fajtájú ionizáló sugárzások vannak?
A leggyakrabban csak alfa- (α), béta- (β) vagy gamma-sugárzásról (γ) beszélünk. Ezeken kívül még ismerjük a röntgensugárzásokat is, amelyek természetüket tekintve teljesen megegyeznek a gamma-sugárzásokkal, hiszen ugyanolyan fotonok, de forrásuk eltérő. A fentieken kívül számtalan különféle részecske és atom is lehet a sugárzásban a közvetítő, vagy energiát átadó.
Hogyan kell az ionizáló sugárzás ellen védekezni?
Ahogy a túl sok napsugárzás sem tesz jót, úgy a túl sok ionizáló sugárzás sem egészséges. Ha ismerjük a sugárzás fajtáját, az segíthet a védekezésben is. A legegyszerűbb módja a védekezésnek ha nem tesszük ki magunkat a sugárzásnak, attól a lehető legtávolabb maradunk. Ezt távolságvédelemnek is nevezik. Aki rövidebb ideig tartózkodik a sugárzás forrása környezetében, azt csak kisebb dózisú sugárzás éri - idővédelem. A fenti módszerek nem minden alkalommal használhatóak, de árnyékolásokat elhelyezhetünk a sugárzás forrása és magunk között. A hatékony védelem érdekében persze tudnunk kell, hogy mi ellen kell védekezni, így ennek megfelelően kell az adott árnyékolás anyagát és vastagságát megválasztani. Például a röntgensugárzás ellen nagyon hatékony védelmet nyújt az ólom, mert nagy a sűrűsége és a rendszáma.
A fenti módszerek együttes, kombinált alkalmazásával valósítható meg a sugárvédelem, de figyelembe kell venni, hogy nem minden esetben használható mindegyik módszer, mert az adott árnyékolás nem mozgatható vagy éppen nem hagyható magára a beteg egy vizsgálat alatt.
Hogyan érzékelhető a sugárzás?
Sajnos semmilyen emberi érzékszerv nincs amivel lenne lehetőség a sugárzás érzékelésére. Az érzékelést csak műszerek segítségével oldhatjuk meg.
Bárki szabadon használhat ionizáló sugárzást kibocsátó berendezést vagy radioaktív anyagokat?
Nem. A sugárzás kibocsátására alkalmas berendezések és a radioaktív anyagok birtoklása is engedélyhez kötött. Mivel a földkéregben, az emberi szervezetben és gyakorlatilag mindenütt körülöttünk jelen van a természetes háttérsugárzás, ezért van egy küszöbérték az egyes radioaktív anyagok aktivitásának mértékére, amely felett már engedélyhez kötött a felhasználásuk.
A sugárzás fertőző?
Nem. A sugárzást úgy képzelhetjük el, hogy a radioaktív anyagból vagy egy megfelelő berendezésből távozik és energiát közöl a besugárzott anyaggal, mintával vagy emberi szövetekkel. Ezekben az esetekben a besugárzott anyag nem lesz maga is sugárzó vagy radioaktív. Ha az emberi szervezetet nagy dózis éri, akkor az adott személy válhat sugárbeteggé, de ha nem került a szervezetébe a radioaktív anyag, akkor nem jelent semmilyen veszélyt a környezetében tartózkodókra. A radioaktív anyagok, úgymint bármely természetes anyag, porként vagy más szilárd, vagy cseppfolyós, ritkábban gáznemű formában előfordulhatnak. Ha egy adott terület vagy személy radioaktív anyaggal szennyeződik, akkor maga az anyag sugárzik míg attól meg nem válik a személy vagy az adott területet nem tisztítják meg attól. E személyek és helyek tehát nem lesznek fertőzőek.
Kik szervezhetnek sugárvédelmi képzést, továbbképzést (alapfokú, bővített, átfogó, szakértői)?
