Magyar   / Eng.  

RÓLUNK

A Sugárvédelmi Szakcsoport a sugárvédelemmel foglalkozó szakemberek társulati formában való összefogása, az ionizáló sugárzás és az atomenergia biztonságos alkalmazása érdekében.

HÍREK

A szakcsoportról

A sugárvédelemmel foglalkozó, vagy a sugárvédelmet mindennapos munkájában alkalmazó magyar szakemberek társulata, akik az ionizáló sugárzás és az atomenergia biztonságos felhasználása érdekében dolgoznak.


A magyar IRPA tagszervezet (http://elftsv.hu/) szeretné otthont adni az Európai IRPA (International Radiation Protection Association) kongresszusnak 2022-ben. A magyar tagszervezet az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoportja (ELFT SV). A szakcsoportot 1962 márciusában alapították. A szakcsoportunk az 1966. szeptember 5-10. között Rómában megrendezett első IRPA kongresszus során az alapító társaságok között szerepelt. A következő, teljesen nemzetközi második európai IRPA találkozót Budapesten rendezték 1972. május 3 és 5 között. 1999. augusztus 22-27 között Budapest volt a helyszíne az „IRPA Regional Congress on Radiation Protection in Central Europe” („IRPA regionális kongresszus a sugárvédelemről Közép-európában”) kongresszusnak (27 ország, 200 résztvevő, 141 szóbeli és poszter előadás).


A magyar tagszervezet tagjainak tudományos tevékenysége felöleli az alábbi témákat: Dozimetria, Nukleáris biztonsági elemzés, Környezeti hatásvizsgálat, Radiokémia, Radioaktívhulladék-kezelés, Leszerelés, Kis dózisok kockázatainak becslése, Radon mérése, Légköri terjedés-számítás, A lakossági sugárterhelés becslése és előrejelzése, Radioaktív anyagok eloszlása felszíni vizekben, Tápláléklánc-modellezés, Biológiai minták vizsgálata, Nukleáris létesítmények biztonsági felügyelete, Baleset-elhárítás, Monte Carlo módszerek, Műszerek és berendezések fejlesztése atomerőművekhez, Orvosi fizika, Sugárvédelem a sugárterápiában, In-situ mérések, Vegyi dekontaminálási eljárások, Radiológiai kockázatok vizsgálata az ivóvízben, ásvány- és forrásvizekben.




Szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ)
vezetőség
Sugárvédelmi Emlékéremmel kitüntetettjeink

RENDEZVÉNYEK

KIADVÁNYOK

  • Hírsugár

Az ELFT Sugárvédelmi Szakcsoportjának tájékoztatója. Megjelenik évente 4 alkalommal.

Felelős kiadó: Pesznyák Csilla, a Szakcsoport elnöke
Szerkesztők: Deme Sándor, Déri Zsolt és C. Szabó István (felelős szerkesztő)




  • SVonline
Tovább az SVonline oldalára

KAPCSOLAT

A Sugárvédelmi Szakcsoporttal kapcsolatban:
info@elftsv.hu
A vezetőség elérhetősége: Tovább
On-line jelentkezés a szakcsoportba: Tovább

Hasznos linkek:

Eötvös Loránd Fizikai Társulat
Országos Atomenergia Hivatal
MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.
Somos Alapítvány
Magyar Nukleáris Társaság
Energiatudományi Kutatóközpont
Atommagkutató Intézet
OKI KI Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály
Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet
BME Nukleáris Technikai Intézet
ELTE Magkémiai Laboratórium
SZIE Izotóplaboratórium
Gamma Műszaki Zrt.
Budapest Főváros Kormányhivatala, Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztály, Sugárfizikai és Kémiai Mérések Osztálya
Országos háttérsugárzási adatok
IRPA International Radiation Protection Association
ICRP International Commission on Radiological Protection
ICRU International Commission on Radiation Units & Measurements
NAÜ International Atomic Energy Agency
UNSCEAR The United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation
European Radiation Research Society
Radioactivity Environmental Monitoring (REM) group of the Joint Research Centre (JRC) of the European Commission

Jogszabályok és Korm. határozatok

A lenti joganyagok a 2019.11.13-ai állapotok szerint relevánsak, de nem teljes körűek:

Joganyag száma Megnevezése
1996. évi CXVI. törvény Az atomenergiáról
167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet Az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről
190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet Az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről
487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet Az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről
489/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet A lakosság természetes és mesterséges eredetű sugárterhelését meghatározó környezeti sugárzási helyzet ellenőrzési rendjéről és a kötelezően mérendő mennyiségek köréről
490/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet A hiányzó, a talált, valamint a lefoglalt nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos bejelentésekről és intézkedésekről, továbbá a nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos egyéb bejelentést követő intézkedésekről
16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
7/2007. (III. 6.) IRM rendelet A nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályairól
11/2010. (III. 4.) KHEM rendelet A radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatásról
4/2016. (III. 5.) NFM rendelet Az Országos Atomenergia Hivatal egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról.
21/2018. (VII. 9.) EMMI rendelet Az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének szabályairól.
247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről.
1862/2017. (XI. 29.) Korm. határozat A Nemzeti Radon Cselekvési Terv végrehajtását szolgáló intézkedésekről.
1114/2019. (III. 13.) Korm. határozat A Nemzeti Radon Cselekvési Terv elfogadásáról.

GYIK Sugárvédelem mindenkinek

Mi a sugárvédelem?
Minden olyan tevékenység alatt, ami arra szolgál, hogy kevesebb ionizáló (káros) sugárzást kapjon az ember.

Mit jelent az, hogy ionizáló sugárzás?
A mindennapi életben sokféle sugárzással találkozhatunk. A sugárzás nem egyéb, mint egyfajta energiaközlés. Ezeket úgy is csoportosíthatjuk, hogy:
- Nem ionizáló sugárzásoknak nevezzük azokat a sugárzásokat amelyeknek az energiája nem elégséges ahhoz, hogy az anyagokat alkotó atomokat gerjessze. Ilyen például a napsugárzás, minden látható fény, illetve a rádióhullámok, valamint minden más nagyfrekvenciájú rádióhullám amit rádiózáshoz, telefonáláshoz, valamint a vezeték-nélküli internetezéshez is használunk.
- Az ionizáló sugárzások közé olyan sugárzásokat sorolhatunk, amelyek az anyaggal találkozva ionizáció formájában lépnek azzal kölcsönhatásba. Az ionizáció során az atomok töltését megváltoztatják, azokat gerjesztik. E jelenség sokféleképpen hasznosítható, de veszélyes is lehet.

Mi bocsáthat ki ionizáló sugárzást?
Léteznek úgynevezett radioaktív anyagok, amelyek önmaguktól is képesek ionizáló sugárzást kibocsátani. Ezek lehetnek természetes és mesterséges eredetűek, illetve készülnek olyan gépek is, amelyek csak akkor bocsátanak ki ionizáló sugárzást, ha azokra nagyfeszültséget kapcsolnak. A világűrből a különböző égitestek által kibocsátott sugárzások is elérik a bolygónkat.

A sugárzás állandóan ér minket?
Igen. A világűrből érkező ún. kozmikus sugárzás, valamint a talajból, épületekből származó sugárzás folyamatosan ér minket. Ezek mértéke változik, azonban olyan kismértékű, hogy nem okoznak betegséget. A mindennapok során minket érő ionizáló sugárzások összességét háttérsugárzásnak vagy természetes háttérsugárzásnak is nevezzük.

Mennyi sugárzás káros?
Ez nagyon sok tényezőtől függ. Minden ember másként reagál a sugárzásra, illetve a hatása változik attól függően, hogy a sugárzásoknak mely fajtája éri az emberi szervezetet, illetve a forrása azon kívül vagy azon belül található-e. Nem mindegy tehát, hogy egy radioaktív anyag környezetében tartózkodunk vagy azt lenyeljük, belélegezzük. Az is sokat számít, hogy a besugárzáskor ért-e már minket sugárzás korábban, milyen az egészségi állapotunk, illetve milyen korban járunk. Egy adott idő alatt a minket érő sugárzás mennyiségét a dózissal jellemezzük. (Egy év alatt a természetes forrásokból adódó háttérsugárzás dózisa Magyarországon, személyenként kb. 2,4 mSv - millisievert.) A sugárbiológusok és más kutatók ma is vizsgálják, hogy a sugárzásnak mely dózisa az ami már kimutathatóan betegséget okoz. A halált okozó dózis kb. négy nagyságrenddel haladja meg a természetes háttérsugárzás hazai, éves mértékét.

Veszélyes az ionizáló sugárzás?
A legjobb válasz talán az „attól függ”. Amennyiben a sugárzás hordozta veszély mértékét megismerjük és a megfelelő módon védekezünk ellene, akkor nem. Ha gondatlanul bánunk a sugárzás forrásával vagy figyelmen kívül hagyjuk a biztonságra vonatkozó szabályokat, akkor jelenthet veszélyt. Egy jó példa erre talán a benzinkutak esete, ahol tűz- és robbanásveszélyes anyagokhoz lehet hozzájutni és nagyon elterjedtek. Mégis, a biztonsági előírások betartásával megakadályozhatóak a balesetek és a katasztrófák.

Az ionizáló sugárzás betegségeket okozhat, de mégis milyen hatása lehet?
Az ionizáló sugárzás roncsoló hatásának köszönhetően a sejtek nem megfelelően kezdenek el működni, illetve amikor új sejtek jönnek létre, azok hibásak lehetnek. Ezeket a szervezet fel tudja ismerni és kijavíthatja, de előfordulhat az elszenvedett dózistól függő mértékben, hogy már nem képes arra és később e hatások maradandóak lesznek, tehát daganatok alakulnak ki vagy genetikai betegségek jelennek meg. A nagyon nagy dózisú, rövid idő alatt történt besugárzások sugárbetegséget okozhatnak, amely gyors lefolyású, de nincsenek sajátos tünetei.

Miért nem használnak más megoldásokat az ionizáló sugárzás helyett ha veszélyes lehet?
Az ionizáló sugárzások sok területen segítik az életünket. Ennek segítségével tehetjük láthatóvá az egyébként láthatatlant az élet szinte minden területén, nyomon követhetjük az emberi szervezet működését, meghatározhatjuk egyes anyagok nagyon pontos összetételét, korát vagy éppen villamos áramot termelhetünk a segítségével.

Milyen fajtájú ionizáló sugárzások vannak?
A leggyakrabban csak alfa- (α), béta- (β) vagy gamma-sugárzásról (γ) beszélünk. Ezeken kívül még ismerjük a röntgensugárzásokat is, amelyek természetüket tekintve teljesen megegyeznek a gamma-sugárzásokkal, hiszen ugyanolyan fotonok, de forrásuk eltérő. A fentieken kívül számtalan különféle részecske és atom is lehet a sugárzásban a közvetítő, vagy energiát átadó.

Hogyan kell az ionizáló sugárzás ellen védekezni?
Ahogy a túl sok napsugárzás sem tesz jót, úgy a túl sok ionizáló sugárzás sem egészséges. Ha ismerjük a sugárzás fajtáját, az segíthet a védekezésben is. A legegyszerűbb módja a védekezésnek ha nem tesszük ki magunkat a sugárzásnak, attól a lehető legtávolabb maradunk. Ezt távolságvédelemnek is nevezik. Aki rövidebb ideig tartózkodik a sugárzás forrása környezetében, azt csak kisebb dózisú sugárzás éri - idővédelem. A fenti módszerek nem minden alkalommal használhatóak, de árnyékolásokat elhelyezhetünk a sugárzás forrása és magunk között. A hatékony védelem érdekében persze tudnunk kell, hogy mi ellen kell védekezni, így ennek megfelelően kell az adott árnyékolás anyagát és vastagságát megválasztani. Például a röntgensugárzás ellen nagyon hatékony védelmet nyújt az ólom, mert nagy a sűrűsége és a rendszáma.
A fenti módszerek együttes, kombinált alkalmazásával valósítható meg a sugárvédelem, de figyelembe kell venni, hogy nem minden esetben használható mindegyik módszer, mert az adott árnyékolás nem mozgatható vagy éppen nem hagyható magára a beteg egy vizsgálat alatt.

Hogyan érzékelhető a sugárzás?
Sajnos semmilyen emberi érzékszerv nincs amivel lenne lehetőség a sugárzás érzékelésére. Az érzékelést csak műszerek segítségével oldhatjuk meg.

Bárki szabadon használhat ionizáló sugárzást kibocsátó berendezést vagy radioaktív anyagokat?
Nem. A sugárzás kibocsátására alkalmas berendezések és a radioaktív anyagok birtoklása is engedélyhez kötött. Mivel a földkéregben, az emberi szervezetben és gyakorlatilag mindenütt körülöttünk jelen van a természetes háttérsugárzás, ezért van egy küszöbérték az egyes radioaktív anyagok aktivitásának mértékére, amely felett már engedélyhez kötött a felhasználásuk.

A sugárzás fertőző?
Nem. A sugárzást úgy képzelhetjük el, hogy a radioaktív anyagból vagy egy megfelelő berendezésből távozik és energiát közöl a besugárzott anyaggal, mintával vagy emberi szövetekkel. Ezekben az esetekben a besugárzott anyag nem lesz maga is sugárzó vagy radioaktív. Ha az emberi szervezetet nagy dózis éri, akkor az adott személy válhat sugárbeteggé, de ha nem került a szervezetébe a radioaktív anyag, akkor nem jelent semmilyen veszélyt a környezetében tartózkodókra. A radioaktív anyagok, úgymint bármely természetes anyag, porként vagy más szilárd, vagy cseppfolyós, ritkábban gáznemű formában előfordulhatnak. Ha egy adott terület vagy személy radioaktív anyaggal szennyeződik, akkor maga az anyag sugárzik míg attól meg nem válik a személy vagy az adott területet nem tisztítják meg attól. E személyek és helyek tehát nem lesznek fertőzőek.

Kik szervezhetnek sugárvédelmi képzést, továbbképzést (alapfokú, bővített, átfogó, szakértői)?
Kizárólag érvényes - az illetékes hatóság által kiadott- engedéllyel rendelkezők, akiknek listája az alábbi linken érhető el: https://www.haea.gov.hu/web/v3/OAHPortal.nsf/web?openagent&menu=02&submenu=2_12